A előző két részben, hogy is mondjam, elmérgesedett a helyzet Ned Stark és a Lannisterek között, meghalt egy király, egy törpét majdnem kihajítottak az ablakból és így tovább, nem egy szívderítő hely ez a Westeros. Ebben a stílusban folytatjuk tovább a történéseket egy kardcsapással odébb, ahol az előző rész véget ért, Királyvárban irtják a Starkokat, vörös páncélos Lannister-pribékek és a városi őrség tagjai vágnak le minden kiálló részt az egykori Segítő háza népéből. Arya minderről egyelőre nem tud, mert éppen vívni tanul fakarddal, és olyan magvas gondolatokat kap a mestertől örökbe, hogy a látás a vívás lelke, és így tovább.
Az idillnek négy talpig vasba öltözött gyökér vet véget, akiket Sylvio Forel először szóban jó modorra tanít majd fakarddal kicsit meggyepál. A katonák Aryát vinnék, Nedhez, mondják, de ezt nem veszi be se a kislány, se Forel, az előbbi inkább elszalad, az utóbbi meg hősi halált hal, mert egyrészt sok lúd disznót, másrészt meg ne vigyél fakardot középkori mészárlásba. Azért Forel olaszos-spanyolos akcentusa nagyon menő volt, ezt adjuk meg neki. Sansa is összetalálkozik az ellennel, ráadásul a Vérebbel, akinek az arcát a saját testvére égette meg annak idején, pusztán emberbaráti okokból, hátha így szebb lesz, de nem. Viszi a csajt a királynőhöz, mert Cersei, mint az előző hogyvoltban megállapítottuk, egy rohadt állat. Arya szegény menekülés közben rátalál a kardjára és kinyír egy lovászfiút, mert az el akarta kapni. Korán felnőnek a gyerekek Westerosban.
Ned közben a vár egycsillagos részén kapott szállást, a komfortfokozat a boldogult keletnémet kempingekre emlékeztet, se víz, se kaja, derékaljnak szalma, a béklyó viszont benne a szobaárban. Varys látogatja meg és hoz neki egy kis bort, és helyzetet jelent: Arya meglógott, Sansa továbbra is Pöcsfej Joffrey arája, a háznép beleivel festenek absztrakt képeket a tehetségesebb utcagyerekek. Te meg végignézted, ahogy az emberemet lemészárolják, mondja Ned, még jó, mi a tökömet csináltam volna fegyvertelenül, egyedül, egy szál selyemköntösben? Varys fejcsóválva azt megkérdi Nedtől, ugyan miért volt olyan gyökér, hogy Cerseivel közölte, tud a fattyakról? Mert Ned könyörületes. Na, barátom a nagy könyörületed okozta itt mindenki halálát, többek közt Robertét is, mondja a gerinctelen Varys. Azt igaz tudod, hogy halott ember vagy, veti oda távozóban, nehogy legyen Nednek egy nyugodt éjszakája.
A Falon közben megtalálták az előző rész végén drámaian belógatott kéz tulajdonosát és egy haverját is, mindketten halottak. Benjen Stark csapatának tagjai voltak (Benjen továbbra sincs meg, az érte aggódók kedvéért rendszeresen helyzetjelentünk majd), és most ott fekszenek kékre fagyva a taligán, de nem büdösek, amit így, a kép alapján kurvára nem tudok elképzelni, pedig de. Ezt az infót Samnek köszönhetjük, építsünk egy spinoffot az eszes fiúra, mondjuk CSI:Westeros címmel. El kéne ezeket égetni, mint ahogy a vadak teszik, javasolja Havas Jon, mindenki bólogat, jaja, az jó lesz, de előtte a helyi kórboncnok csak megnézi, mi lett velük. Holló jött Királyvárból, Havas Jon megtudja, hogy a családja miféle kalamajkákba keveredett délen, és látszik a fején, hogy az “apád elárulta a királyt Stannisszal és Renlyvel karöltve, és tömlöcben rohad azóta is” sorok zsigerig hatoltak, mert olyan arccal pattan fel, mint aki éppen indulni készül romantikus lovagszabadításra. A parancsnok nyugira inti, a lányokkal biztos jól bánnak Királyvárban.
Hát, Arya ugye valahol a városban kódorog, Sansa, az Együgyű meg éppen Cersei színe előtt áll/ül ahol úgy manipulálja a Pycelle mester-Kisujj-Varys összetételű tánckar, mint annak idején Pelikán elvtársat. Cersei a ceremóniamester, először a frászt hozza a csajra azzal, hogy árulóként már nem lehet Joffrey arája, amitől Sansa az idegösszeroppanás szélére kerül, utána viszont a klasszikus receptnek megfelelően meglógat előtte egy mézesmadzagot: de ha írsz egy levelet apád árulásáról Robb testvérednek, és idehívod az udvarba, hogy hűséget esküdjön a fiamnak, akkor bizonyítod, hogy benned nem árulók vére bugyog. Az ostoba lány meg belemegy a dologba, bár mentségére legyen mondva, hogy apja ártatlansága mellett a végsőkig kitart. Cerseiék színielőadása csillagos ötöst érdemel mellesleg. (Benjen még sehol.)
A levél eljut Deresbe is, ahol Robb, akinek azért egy fokkal több esze van, mint a húgának, azonnal rájön, hogy ha belovagol hűséget esküdni Királyvárba, a kapuig nem jut el egy darabban, így inkább úgy dönt, összeszedi az északi nemeseket, sereget gyűjt, és nekimegy a Lannistereknek, vassal. Theon Greyjoy alig várta már, hogy háború legyen, így örül a fordulatnak. A hívó szó eljut Sasfészekbe is, ahol Cat vendégeskedik a húgánál, meg annak imbecilis, tízévesen is csöcsszopó fiánál. A húg kezd teljesen megőrülni, és inkább a fiát eteti anyatejjel, minthogy katonákat és lovagokat küldjön Robb hívó szavára. Cat ettől nagyon ideges lesz, és elviharzik, hálistennek, hadd tegyem hozzá nagyon gyorsan, mert a tesójától a víz kivert.
Tyrion és Bronn, a Sasfészek környéki erdőben baktat, se ló, se testőrség, nem lesz ennek jó vége. Tyrion arannyal és nőkkel biztosítja Bronn hűségét, aki cserébe nem lesz se talpnyaló, se barát, csak egy zsoldos, aki pénzért mindenre hajlandó. Meghalni is, bár most éppen nem fizetnének neki – éjjel rájuk találnak a hegyi klánok tagjai, szakállas férfiak és nők, a vezetőjüket Shaggának hívják, és Tyrion mellett a második legjobb fazon a sorozatban. Klasszikus vadember, de van humora, a törpét vinné haza a gyerekek mulattatására, Bronnt nem, érthető, se humora, se vicces arca. Tyrion inkább a békés megoldás híve, és rábeszéli Shaggát arra, hogy kísérje el a fater táborába, ahol majd kap fegyvert meg vérteket, és így mindenki jól jár – Tyrion meg különösen, mert a hegyi népek nekimehetnek a Sasfészek katonáinak, neki meg egy ideje a bögyében van az a vár.
A Falon zajlik az élet, Havas Jont leárulófattyúzzák, amitől ideges lesz, de vér nem folyik, viszont szobafogságot kap. Nyugodtan alszik is, de Szellem nem nyugszik, így csak kimerészkedik a szobájából éjjel, és milyen jól teszi: az egyik reggeli hullából gyönyörű kékszemű zombi lett estére, és a parancsnokot akarja éppen kinyírni. Jon megszúrja tőrrel, a kardjával levág belőle egy emberesebb darabot és a biztonság kedvéért még át is döfi, mindhiába, a westerosi élőhalottak pont olyan kemények, mint a mieink, ez is felkel, és csoszog előre rendületlenül. Aztán Jon felkap egy lámpást, jól megégeti a tenyerét, és hozzávágja a függönybe beletekeredő egykori kollégához, aki csendesen elhamvad. A vadaknak igazuk van, na.
Zajlanak az események a másik kontinensen is, Drogo serege éppen valami falut amortizál le, ami Danynek nem nagyon tetszik, legalábbis az a része, amikor a harcosok nekilátnak módszeresen megerőszakolni mindenkit, akinek nem farok van a lába között. Letiltja a vadembereket egy csapatnyi nőről, mire kiborul a bili, ezt így most hogy, értetlenkednek azok, birkafejű istent imádó gyökerek ezek, örüljenek, hogy valaki megdugja őket. Dany hajthatatlan, dugni akartok, vegyétek őket feleségül, kész, elegem van a népvándorlás korából, felvilágosodunk.
Drogo először csak mulat asszonkája reformgondolatain, hagyjátok, csak viccel, int a többieknek, de nem Dany tényleg komolyan gondolja a dolgot, aminek az lesz a vége, hogy a férje kénytelen az egyik legnagyobb pofájú katonáját móresre tanítani, ez arrafelé úgy megy, hogy az illetőnek elvágják a torkát, és kitépik a nyelvét, lásd illusztráció. A küzdelemben Drogo is megsérül, de az egyik megmentett nő valami papnő, akit heves köpködéssel fogadnak a nomádok, mert nem állják a boszorkányokat. A sebet be kell kötözni, mert elfertőződik, mondja az erre ügyet sem vető nő, Danynek új havercsaja lett.
Robb sereggyűjtése jól halad, már ha azt annak lehet venni, hogy deres tele van nagydarab nemesekkel, akik egyre üvöltenek. Az egyikük, Greatjon, aki jó sok katonának parancsol, előőrs akar lenni mindenáron, és belepofázna a hadjárat vezetésébe, de ez annyira nem jön le jól Robbnál – olyannyira, hogy a száját jártató és hőzöngő nemest rendreutasítja, mire az kardot rántana, ha Robb farkasa le nem harapná két ujját hirtelen. Megáll a levegő a teremben, mindenki csak néz, húbazdmeg, ez a farkas, de kemény, megszólalni meg senki nem mer, mert öt ujjal csak jobb élni. Greatjon először ideges, de látva a többiek megszeppenését, a sebből spriccelő vér ellenére jót röhög, jól van Robb, te vagy a falkavezér.
Szegény Brann, Robb éjjel búcsúzik tőle, Rickon öccsével együtt kettesben marad a várban, pedig menne a csatába ő is. Reggel kimegy a Varasafához imádkozni, jön Osha, a befogott vadnő is, akinek a sorozatban egyelőre annyi a szerepel hogy baljóslatú kijelentéseket tegyen a szélről, a régi istenekről meg a falon túli veszélyről, az óriásokról és hasonló mesefigurákról. Nem a jó irányba menetel a testvéred, mondja. A Falnál is hozzáteszünk a motívumhoz, a másik zombit éppen elégetik Havas Jonék, amikor CSI Sam megfejti a titkot: a Mások nyírták ki, azért lett belőle élőhalott, és a szeme is ettől kék. Ezt egy könyvből vette, amiben azt is leírták, hogy a Mások a jég alatt alszanak már évezredek óta, de ha egyszer felébrednek, akkor szopás lesz, mert jönnek délnek. És mindenki felnéz a falra, reméljük, elég magas. Az.
Robb és serege elindult, Cat és a vicces bajuszos öregember csatlakozik hozzá, jókor, mert éppen haditanács van, merre menjen a 18 000 fős sereg? Jamie Lannister ellen, vagy a faterja Tywin seregét vegzálni? Cat erőt vesz magán, és csak akkor viselkedik anyaként, amikor a nemesek nem látják, nem akarja égetni a gyereket. Jól teszi, persze, de Robb egészen pofásan megoldja a feladatot, vezérként viselkedik, nem gyerekként. Cat ennek nem örül, inkább vezesse a sereget valami nagydarab faszi, akinek hiányzik két ujja, de Robb hajthatatlan. Sansa levelét meglátva Cat nem örül, micsoda faszságot íratott a lányommal ez a Cersei, ha bevonulsz Királyvárba, apró darabokra szaggatnak, fiam. Akkor nem bevonulok, hanem elfoglalom a picsába, mosolyog Robb, és hiszünk neki.
Tyrion és hegyiemberei megérkeznek a Lannister-főhadiszálásra, Tywin Lannister néz is nagyokat, de van annyi lélekjelenléte, hogy ne röhögje el magát, pedig a hegyiemberek egyik vezetője egy nő, aki a nyakában kismillió levágott emberi fület hord fuksz gyanánt. Tyrion és a fater párbeszéde nagyon vicces, elmésen osztják egymást egyre. Tywin nem nagyon szereti törpének született fiát, de hát Lannister ő is, meg kell védenie, már csak a családi becsület miatt is. Tyrionnak persze fáj, hogy nem ő a család szeme fénye, de hozzászokott – az viszont őt is meglepetésként éri, hogy amikor egy futár jő azzal a hírrel, hogy Robb megindult, a fater a hegyiembereket is besorozza gyorsan. Kaptok fegyvert, vértet sokat, ha harcoltok az oldalamon, mondja Tywin, Shagga erre rámutat Tyrionra, jó, de a félember is velünk jön, túsznak. Oszt ha nem fizetsz, elvisszük a gyereknek, ajándékba.
Robb este is tanácskozik, még mindig nem tudja, melyik seregnek menjen neki, és a nemesek sem sokat segítenek, ráadásul át kell kelni valami folyón, amin csak egy híd van, azt meg Lord Frey őrzi. Nem is tudtam, hogy ennyire macerás ez a hadviselés. A sátorba egy kémet hoznak, ejnyemár, háborúban az ilyenért halál jár. Robb kihallgatja, hány emberemet láttál, barátom? Vagy húszezret, mondja a kém, mire Robb fejében terv formálódik: közli vele, hogy elereszti, és nem nyakazza le, és üzen vele Tywinnak, hogy húszezer katonával közeleg a tél a gyökér fejére, és majd kiderül, hogy tényleg aranyat szarik-e. A nemesek nem értik, mi igen: Robb Jamie seregének megy majd neki, csak elhiteti Tywinnal hogy ő a célpont. Nagy taktikus a kölyök, na.
Na, az udvarban elkezdődött a mutyizás, Pöcsfej Joffrey a városi őrség parancsnokát, Jánost lorddá teszi és ad neki várat, földet, mindent. Az új Segítő Tywin lesz, Ned ugye a sitten, onnan meg nehéz segíteni. Cersei a biztonság kedvéért eltávolítja Ser Barristan Selmyt, a királyi testőrség ősz hajú vezetőjét is, és kinevezi főtestőrnek Jamie Lannistert, amitől az idős lovag kiakad, kardját, köpenyét, sisakját földhöz vágja és kicsörtet. Sansa vesz egy nagy levegőt, és Pöcsfej Joffreyhez fordul: kegyelmezzen meg az apjának. Pycelle mester, Varys és Kisujj továbbra is Cersei asszonykórusaként játssza szerepét, Joffrey pedig dönt: Ned Stark ismerje be, hogy én vagyok a király, vagy nincs kegyelem. Na, erre kíváncsi leszek.