John Castle: Csillagok fényei

A vén kyr páncélján felizzottak a vért fémjébe kovácsolt kristályok, ahogyan a páncélba foglalt test minden ina megfeszült a dombról lefelé özönlő orkok és óriások láttán. Lassú, rendezett hátrálást parancsolt a szellemnyelven a többi pusztítónak és oldalra pillantva az arcformára öntött sisakok bólintásából értette az ifjabb harcosok beleegyezését is.

Szélcsend ( Pyarroni i.sz. szerint 3711-ben játszódik )

M.A.G.U.S. - Szélcsend ( Pyarroni i.sz. szerint 3711-ben )
– Valami nincs rendjén a fákkal.
– Persze öreg, ha te mondod, biztosan. Igyál még!
– Nem veszitek komolyan a vén favágót.
– Nehéz lenne apó, több korsót döntesz le mint fát.
– Pedig szavamra mondom, olyan vadkant láttam, amit még sosem.
– Talán ugrott, vagy levegőben úszott?
– Azt ne magyarázd megint öreg, hogy egy lovast kiszedne a nyeregből!

Olvass tovább

John Castle: Lelkek

John Castle: LelkekAz eső néma hatalmasságként uralta az utcát, félhomályba borítva azt. Ázott szárnyú madarakként szűköltünk egy kapualjban. Komoran néztük egymást, már rég nem szavakkal kommunikáltunk. Kemyron és én összeszokott csapat voltunk: ismertük egymás gyengéit, erősségeit és a valódi arcát. Nem voltak titkaink egymás előtt és ez így volna természetes barátok közt, legalábbis szerintem.

Az esőcseppek monoton kopogása kegyetlenül visszhangzott a fejemben. Nem fájt, csupán zavart. Egy bizonyos ponton túl az embernek semmi sem képes fájdalmat okozni.

Olvass tovább