Óhajotoknak engedve lezárjuk a kultsorozatot a 2005-ben készült filmmel, ami nagyjából lekerekítette Malcolm Reynolds kapitány és legénysége történetét. A mozifilm hosszúság miatt két részre bontott ismertető következik.
A sorozatból ismerős narrációval indítunk, tanító néni mesél egy iskolában a gyerekeknek: emberiség kirajzása, terraformált bolygók, új naprendszerek, a Szövetség és a lázadók harca, az utóbbiak veresége. Vannak, akik utálják, ha be akarják olvasztani őket, jegyzi meg az egyik kislány, naná, hogy River. Ott vagyunk a fejükben is, de ehhez nincs jogunk, teszi még hozzá, tankérem persze kész a propagandaválasszal: nem a gondolkozásukat akarjuk megváltoztatni, mi csak útmutatást adunk nekik. Na ja. Gyors váltással előreugrunk az időben, most látjuk is, amiről a sorozatból csak szóban értesültünk: a Szövetségiek buherálják River agyát, látnoki képességét kihasználva élő fegyverré akarják változtatni. A fődoki beszélget erről az egyik fiatal szövetségi tiszttel, akinek a hangja ismerős: hoppá, Simon az, akinek tehát ily módon sikerült a húga közelébe férkőznie; akkor itt mindjárt akció lesz. Lesz is bizony, Simon hamar legyakja a fődokit, és egy kitűnő időzítéssel érkező űrhajóból leengedett platóra ugorva már emelkednek is Riverrel a szabadság felé.
Újabb váltás, a menekülő testvérpár holoképét elemzi egy szigorú arcú fekete ügynökféle. Fődoki mérgesen ront be a szobába két samesz kíséretében: ki adott erre engedélyt magának, hol a dokument? Ne pattogjon, dokikám, parlamenti biztos vagyok, inkább arról beszéljünk, hogy tudott ez a Simon Tam illetéktelenül bejutni ide? Ezért kizárólag maga a felelős, a fiú és a húga titkos szövetségi infókhoz juthattak hozzá a maga balfaszsága miatt, komolyabb ősi civilizációkban az ilyen vezetők inkább a karjukba dőltek, hogy elkerüljék a szégyent. Sajnos otthon hagytam a kardomat, próbál poénkodni a fődoki, de vesztére. Az Ügynöknél ugyanis „véletlenül” pont kéznél van a sajátja, előrántja, a két sameszt lekaszabolja, a menekülő fődokit egy jól irányzott idegbénító ütéssel megállítja, majd addig tartja felfelé a kardot, amíg a lépni képtelen egészségügyi tisztviselő lassan előredőlve felnyársalja magát rajta. Mi egy jobb világot építünk, sőt több jobb világot, mondja az Ügynök, majd visszalép River holoképéhez, és elgondolkozva kérdezi: Hová bújtál, kicsi lány? Főcím.
És íme feltűnik kedvenc űrhajónk is, éppen leszálláshoz készülődnek vele hőseink. A hajó továbbra is elég lepusztult állapotban van, most éppen az egyik elülső pajzsát veszíti el a légkörbe érve. Ez meg mi volt?, kérdezi Mal a furcsa zajt hallva. Wash igyekszik biztonságosan földre tenni a gépet, Kaylee a hajtómű körül próbál hibaelhárítani, Jayne és Zoe fegyvereket készítenek elő – akció lesz itt, nem teadélután. Simon Mallal ordít, nem engedem, hogy magukkal vigyék a húgomat, 17 éves, mentálisan sérült, mit akarnak vele? River a jövőbeni dolgokat is látja, ezért kell nekünk az akcióhoz, nehogy ráfaragjunk, védi saját álláspontját a kapitány. Ha balhé készül, figyelmeztetni tud minket, a Szövetség úgyis mindig a sarkunkban van. Na jó, de ez lesz az utolsó ilyen alkalom, zárja Simon dühösen a vitát.
A Serenity sivatagos terepen landol, Mal, Jayne, Zoe és River átszáll az Öszvér nevű siklóra és indulnak bevetésre. Egy külsős biztonsági cég által védett „ojjektum” a cél, ahol ma osztják ki a fizetéseket kápéban. Hőseink berongyolnak az épületbe, mindenkit lefegyvereznek és a földre kényszerítenek. River megérzi, hogy az egyik hőstípus előrántani készül dugipisztolyát, jelzi is Zoénak, aki elszedi a stukkert. Eközben a fiúk összeszedik a pénzt, majd az alagsori páncélterembe vezető ajtót próbálják kinyitni, és mikor sikerül, Mal figyelmeztetőleg lekiabál: Lemegyünk! Előbb mondja meg a hozzáférési kódot!, jön az őr válasza, mire Jayne egy rövid géppisztolysorozattal válaszol. Oké, jöhetnek!, mondja az őr, Malék pedig gyorsan egy zsákba gyűjtik a széfben levő többi cuccot. Hirtelen River velőtrázó sikoltása hallatszik, a Fosztogatók érkezését érezte meg. Mal még odakiált az őrnek, hogy zárkózzanak be a páncélterembe, aztán máris rohan ki az épületből a társaival. Ugranak az Öszvérre, Zoe indít, épp ekkor érkeznek meg a Fosztogatók. Az egyik őr megpróbál felkapaszkodni a siklóra, de Mal nem engedi fel és lelöki, a Fosztogatók azonnal rárabolnak és elhurcolják.
Rendkívül látványos üldözési jelenet következik, az Öszvért a Fosztogatók siklója veszi üldözőbe. Koccanás a levegőben, szálló sivatagi por, manőverezés a sziklák között, minden látványelem bedobva. Élve akarnak elfogni, hogy megehessenek, közli River a társaival. Miközben Jayne megpróbál egy újabb lőszeresládát felbontani, lábon lövik egy kötélre erősített szigonylövedékkel. A kötelet tekerve a Fosztogatók már-már lerántják Jayne-t a siklóról, de Malnak az utolsó pillanatban sikerül szétlőnie a kötelet. Zoe rádión hívja Washt, aki máris indul a Serenityvel, közben valami menekülési manővert is egyeztetnek. Zoe egy éles kanyarral szembefordul a Fosztogatókkal, ám mielőtt összeütköznének, Wash felülről leereszkedik nyitott zsilipajtóval és röptében elkapja az Öszvért. Az ellenséges sikló oldalával nekiütközik az űrhajónak, egy darabja leszakad és bezúdul a raktérbe, de a Serenity üzemképes marad. A roncsdarabbal egy Fosztogató is érkezik, de Zoe gyorsan lelövi. Simon rémülten rohan a húgához: River, jól vagy? Lenyeltem egy bogarat, jön a megnyugtató válasz.
Simon ismét ordít Mallal, ilyen veszélynek tetted ki a húgomat, lelépünk. Oké, nemsokára a Beaumonde-ra érünk, ott mindenki megkapja a részét a zsákmányból, oszt jónapot, válaszolja Mal. Majd Zoe is kiosztja: lelökte a menekülni akarót, kapitány. Igen, mert a sikló nem bírta volna el a túlsúlyt. Akkor miért nem a zsákmányt dobta le, hiszen maga is tudja, hogy háborúban senkit nem szabad hátrahagyni. Talán ezért veszítünk mindig, jön a cinikus válasz Maltól. Kaylee és Jayne eközben a Fosztogatókról beszélget, a lány idézi Book tiszteletest, aki szerint azért lettek ilyen elvadultak, mert a világegyetem szélén lakva meglágyult az agyuk. Ugyan, már én is jártam arra, olyan ott is, mint máshol, reagál Jayne. Tőlük megtudjuk azt is, hogy Book és Inara már korábban távozott a hajóról, és vágás után látjuk, hogy a sok vita után Mal vigasztalásképpen a kabinjában éppen egy Inaráról készült felvételt nézeget.
Leszállnak a Beaumonde-ra, ahol a kapitány egy zajos kocsmába igyekszik, hogy régi üzletfeleivel találkozzon, akiknek túladhat a zsákmányon. Az üzleti partner egy szakállas ikerpár, a szemük sem áll jól, én ugyan nem vennék tőlük használt űrsiklót, de egy ilyen szakmában ugye az ember ne kényeskedjen. Indul az alkudozás a részesedési arányokról, mindkét fél dörzsölt, nem lesz könnyű megegyezni. Már csak azért sem, mert közben beténfereg a helyiségbe River, és míg eleinte csak nyugodtan nézeget körbe, egy tévében látott hirdetés hatására egyszer csak bepöccen, és nekiáll leamortizálni a kocsmát és a vendégeket. Csákknoriszos rúgótechnikája ugyancsak eredményes, törnek a poharak, székek, különböző végtagok. Jayne hátulról megpróbálná lefogni, de a csajtól ő is kap egyet valami hatalmas fémlappal, csodálatos jelenet. Aztán Mal próbálkozik, aminek végén egy klasszikus mexican standoff jelenetben stukkert szegeznek egymásra Riverrel. A patthelyzetet végül Simon oldja fel, mond valami titkos jelszót a huginak, aki erre elejti a fegyvert és elájul. A kocsmai felvételt természetesen a szövetségi Ügynök is látta, rákeres Malra az adatbázisukban, és elégedetten olvasgatja a legördülő infókat: korábban lázadó tiszt, a Serenity-völgyi csata hőse, kedvenc étele a császármorzsa.
A hajón Mal bezárja Rivert a kabinjába és újabb ordítozásba kezd Simonnal. A húgod egy időzített bomba, amit jelszóval lehet ki-be kapcsolgatni, te tudtad és nem szóltál róla, az egész hajómat hónapok óta tudatosan ilyen komoly veszélynek tetted ki. Simon próbál mentegetőzni, titokban menekülünk a Szövetségtől, még jó, hogy nem árultam el, hiszen akkor egyből kidobtál volna minket, majd bemegy Riverhez. A legénység is heves szócsatába kezd Tamékről, hagyják-e itt őket, vagy vigyék magukkal a nagy szarban lévő testvérpárt. Beszéljünk Mr. Univerzummal, dobja be Wash a javaslatot. Az meg ki a fene, kérdeznénk éppen, de már látjuk is. Fiatal csávó, amolyan 26. századi hacker, szobájában vagy száz képernyő mutatja folyamatosan a világegyetem izgalmasabb eseményeit. Érdekesség, hogy feleségül vette kedvenc szőke robotnőjét, de gyaníthatóan nem azért, hogy vele végeztesse el a mosogatást. Barátaink videokapcsolatba lépnek vele, és együtt elemzik a kocsmai jelenetet. Végül megállapítják, hogy az egyik reklám szövegében volt elrejtve az a kódszó (Miranda), ami beindította Rivert, a Szövetség így akart rátalálni és sikerült is nekik. A kabinban River és Simon is erről beszélget, River sír, már az emlékeim sem az enyémek, ne engedd, hogy valaha is újra elaltassanak, inkább lőj le.
Váltunk Inarára, ez a nő a sorozat óta még tovább szépült, valami új kuncsafttal megbeszélt találkozóra készül éppen. Örömteli mosolyunk azonban lehervad, amikor meglátjuk a fazont: a szövetségi Ügynök az, ha kárt tesz Inarában, kitekerem Joss Whedon nyakát. A Serenity eközben továbbmegy a Haven bolygóra, ahol újabb régi ismerőssel találkozunk: Book tiszteletessel. Mindenki örül, a pap büszkén mutogatja friss körszakállát, ugye pont úgy nézek ki, mint egy szakállam titkár? Majd komolyra fordítva a szót figyelmezteti Malt, hogy nyílt katonai támadás helyett biztos, hogy a Szövetség valamilyen titkos akcióval fog próbálkozni, esetleg egy régi ismerősön vagy baráton keresztül.
Este aztán videohívás érkezik Malhoz. Inara az, a beszélgetés, aminek persze az egész legénység fültanúja, kicsit döcögősen megy: van egy kis gond itt a helybeliekkel, nem komoly, nincs szükség katonai segítségre, de ha esetleg erre jártok, benézhetnétek, mondja a jónő. Jól van, majd beugrunk valamikor, úgyis nagyon hiányzol … Kaylee-nek, terel a kapitány. Na, jót dumáltunk, hát akkor szia, szia. A hívás után a legénység egy emberként hördül fel: kapitány ez csapda! Csapda hát, de belemegyünk, mert akkor legalább meglátjuk, ki mozgatja a szálakat, válaszolja Mal.
